Látogatás a Maffia Múzeumban

Nincs se cégér, se tábla, csak egy vasajtó. Egy szerény méretű felirat jelzi, hogy megérkeztünk: ez itt a Maffia Múzeum. Az utolsó csavar, hogy az intézmény nem csak maffiamúzeum, hanem bizony drog prevenciós múzeum is, bár kétségtelen, hogy ez nem baj.

Többek között drogozó, kaszinózó és lövöldöző bűnözőket ábrázoló viaszszobrok láthatóak a szervezett bűnözés múltját és jelenét bemutató budapesti Maffia Múzeumban. A nemrég megnyílt állandó kiállítás elsődleges célja, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre.

A filmekből ismert "klasszikus" maffiózók, valamint a modern bűnözők életének egy-egy szeletét mutatja be a kiállítás. Tulajdonképpen egy panoptikum ez a kiállítás a pincében, viaszfigurákkal szerelt életképekkel, amelyek az olasz maffia történetének jellegzetes mozzanatait igyekeznek feleleveníteni a közönség okulására, persze a hitelesség kedvéért a jó öreg megtévesztést itt sem hagyták ki.
A belvárosi lakóház alagsorában kialakított múzeum sajátos magyarázatát adja az alvilági létnek. Látható például egy olyan jelenet, amikor a rendőrök lecsapnak a DROG-01-es rendszámú kis Polskiból kiszálló bűnözőre, aki a kezében fehér port tartalmazó zacskót szorongat.

Az első jelenet egy szicíliai konyhában játszódik, ahová a mester négy, maffiózó külsejű, tehát borostás alakot illesztett be. Középen asztal, rajta málnaszörpre emlékeztető folyadék kancsóban, nyilván a maffia jellegzetes itala, alatta szakajtó két kiló krumplival, oldalt zsírosbödön, pár üveg lekvár és nyolc szem dió; ha kilenc vagy hét, helyreigazítjuk. Látható, hogy ez itt a kezdet, amikor a szervezett bűnözőknek még nem ment túl jól, zsírban sült krumplit ettek dióval és áfonyadzsemmel, hozzá híg málnát ittak, mint minden más becsületes ember akkoriban, arrafelé. A figurák rejtélyes dolgokat művelnek, egyikük például egy könyvet készül szétvágni konyhakéssel. Mindez persze csak a látszat, a prospektus szerint ugyanis a Beavatás nevű, hátborzongató rituálé tanúi vagyunk: "a szertartáson a tagjelölt ujját megszúrják és a vérét egy szent képére csepegteti. Azután a képet meggyújtják és a beavatandó a markában tartja. Így esküszik holtig tartó hűséget és némaságot."

A második életkép keresztelőt ábrázol, akkurátus, szép munka. De meglepő is, a háttérben álló figurát ugyanis éppen abban a pillanatban fogta meg a szobrász, hogy már-már szétlövi keresztapu bal combnyakát. De persze csak azt hisszük! A kísérőfüzet szerint keresztelőn megbocsáthatatlan illetlenség lett volna lövöldözni, a pisztolyos figura csupán nyomatékot akar adni a kérésének, hogy a gyerekét az ellenséges gengszter tartsa keresztvíz alá, ami azért jó, mert akkor igaz barátok lesznek, és nem irtják ki egymás kedves, szép, dolgos családját randa gépkarabéllyal.

A következő ábrázolat vérfagyasztó. Egy borbélynál járunk, ahol egy lumbágós férfi, nyilván a cégtulajdonos, éppen szétlőtte a kuncsaft fejét egy kétcsövű puskával, mert az nem akart fizetni a hajvágásért, pedig e nélkül is van neki baja elég, itt van például mindjárt ez a lumbágó. Csupa vér minden, de természetesen a látszat megint csal, az igazság az, hogy ez itt voltaképpen egy happy end, a jelenet arról szól, hogyan végezték ki 1957-ben a maffia egyik legkegyetlenebb gyilkosát, bizonyos Albert Anastasiát.

Ezután bepillantást nyerhetünk egy illegális chicagói kaszinó részletébe, ahol éppen ruletteznek. A pincérnél levő pohárban ugyanannak a málnaszörpnek a maradványait véltük felfedezni, mint a beavatáson, ami érthető, tekintve, hogy a prospektus ennél a jelenetnél a szesztilalmat taglalja. És persze a csempészést, így talán nem véletlen, hogy a széken ülő nő magyar gyártmányú cigarettát szív.

Az utolsó életkép egy jó véres halfeldolgozó üzembe kalauzol bennünket. Két atyafi műanyag halakat darabol, mögöttük két olasz csendőr áll, az egyik éppen egy pisztráng agyonlövésén mesterkedik, segíteni akar, hogy ne ficánkoljon a bárd alatt. Ez persze megint nem igaz. Ha az ember jobban figyel, látja, hogy nemcsak hal van a jelenetben, hanem zacskós heroin is, vagyis a fiatalemberek bűnözők, akiket éppen elfognak, okkal, s joggal. Amúgy meg halat gépkarabéllyal? Ugyan már.

A múzeum egy másik részében drog prevenciós kiállítást rendeztek. A szervezők ide főleg iskolásokat várnak, az élethű jelenetekkel ugyanis, azt mondják, jobban lehet hatni a gyerekekre, mint órai előadásokkal. Szemléltető oktatás a drog veszélyeiről, ajánljuk mindenkinek, akit a téma érinthet. Vagyis mindenkinek.

Készítette: Baján Barbara és Kaposi Zsuzsanna
Jogi asszisztens