Látogatás a Magyar Nemzeti Bankban
A 2006/2007-es tanév második félévének megkezdését követően osztályunk a Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontjában járt, amelynek a Szabadságtér 8-9 szám alatti épület ad otthont.A Látogatóközpont bemutatja az érdeklődők számára a pénz történetét, kialakulásának és fejlődésének főbb állomásait, a társadalomban betöltött szerepét, továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) történetét, céljait és feladatait, valamint előadásokat hallhatunk (Euró, Árstabilitás, A MNB céljai, stb), s különböző rövidfilmek kíséretében nyerhetünk betekintést a pénz világába (A pénz kialakulása, Pénznyomtatás, Európai Unió pénzei, stb).
A Látogatóközpontba belépve megcsodálhattunk egy középkori érmeverőgépet, amin saját magunknak verhetünk érmét.
Általunk meghallgatott előadás Új pénz új lehetőségek: az Euró bevezetésének következményei címet viselte. Az érdekes előadás során bővebb információkat kaphattunk az Euróról, annak bevezetésével kapcsolatos kötelezettségekről. Megtudtuk, hogy a pénzügyi unió tévedésből született, habár mára már egyre több ország kíván csatlakozni hozzá, de természetesen itt is akadnak kivételek.
A kivételek között említhetjük például Svédországot, ahol azért nem került bevezetésre az Euró, mert az erős svéd gazdaságban nem tartották indokoltnak a Maastrichti kritériumok teljesítését – jóllehet a svédek igen könnyen, durván fogalmazva a kis ujjukból kirázták volna ezeket a számunkra oly teljesíthetetlennek látszó kritériumokat.
De itt említhetjük Angliát is.
Anglia esetében a pound (font) rendkívül erősnek bizonyult az Euróhoz képest, s az angolok úgy döntöttek, hogy nem vezetik be az új pénznemet. Ugyanakkor megtudtuk, hogy akad olyan ország is, ahol mindent készek voltak megtenni az Euróért. Így volt ez Görögországban. Görögországnak csak a kreatív könyvelésnek köszönhetően sikerült teljesíteni a gazdasági kritériumokat.
Az előadás során hallhattunk az előnyökről és a hátrányokról is az Euró bevezetésével kapcsolatban, amelyekről tömérdek tanulmány is készült.
Az előadást követően egy vetítőteremben nézhettük végig a tőzsde fejlődését az 1990-es évektől napjainkig. Láthattuk, hogy ezen a területen hogyan ment végbe a technika fejlődés, amikor megjelentek az első tőzsdén működtetett számítógépes rendszerek.
A vetítőtermet a pénztörténeti tárlat követte, ahol még Krisztus születése előtti időkből is láthattunk kiállított pénzérméket – itt szembesülhettünk a pénz valódi történetével, hogy már milyen régóta kíséri az emberiséget a történelem zavaros, sokszor nehéz útjain.
Következő tárlaton Magyarország pénzeivel találkozhattunk, Szt. István Lencea Regis ezüstdénárától kezdve, Mátyás király aranypénzein és II. Rákóczi Ferenc fejedelem rézpénzein keresztül a Kossuth-bankókkal, a korona- és a pengőbankjegyekkel. Egy mondatban összefoglalva: megismerhettük Magyarország ezeréves pénztörténetét.
A Banktörténeti tárlaton az MNB történetét ismerhettük meg részletesen, 1905-ös (Alpár Ignác által tervezett) épület átadásától a jegybanki tevékenységig.
A jegybank 1924-ben tartotta első alakuló ülését, s a XX. századi működése során számos kihívással kellett szembenézni, mint például a pengő és a forint megteremtésével és bevezetésével, a monetáris arany menekítésével és megőrzésével.
A Banktörténeti tárlat mellett láthattuk a Látogatóközpont 80.000 kötetes szakkönyvtárát. A tárlat végén megcsodálhattunk egy 1920-as évekbeli banki dolgozószobát.
Miután körbejártuk a pénz és banktörténeti tárlatot a Látogatóközpont különböző szabadidős lehetőséget nyújtott, mint például egy bankjegy nyomtató számítógép segítségével saját arcmásunkkal nyomtathattunk eredeti ún. Fabatka bankjegyet. Ha ez nem volt elég egy testsúlymérés segítségével megállapíthattuk, hogy mennyit érne súlyunk aranyban, euróban, 1, 10 és 100 Ft-osokban számolva. Megtudhattuk az itt található aranyrúdemelő segítségével, hogy melyik a nehezebb az ólom, az arany vagy a vas.
Természetesen még számos kikapcsolódási lehetőséggel találkoztunk látogatásunk során, mint például az UV-lámpa – ahol megvizsgáltuk saját bankjegyeink biztonsági jeleit; vagy éppen az oktató számítógép állt a további érdeklődők rendelkezésére.
Összefoglalva a leírtakat el kell, hogy mondjam, hogy mindenki számára érdekes és hasznos tudnivalókat rejtett az MNB Látogatóközpontja.
Saját és azt hiszem osztályom nevében is nyilatkozhatok, amikor azt mondom megérte elmenni és részt venni az előadásokon, végigjárni a tárlatokat.
